Az érzékeny periódusok

Az úgynevezett „érzékeny periódusok” a Montessori pedagógia egy sarkalatos pontja, mondhatni egy Montessori szakkifejezés.

Maria Montessori megfigyelései alapján a gyermeki fejlődést szakaszokra, periódusokra osztotta. Ezekben a periódusokban különböző testi, lelki és szellemi változások mennek végbe. Minden periódusnak egy meghatározott feladata van. A gyermeknek különös érzékenysége/ fogékonysága van egy-egy területre és egy belső erő hajtja, hogy az adott szakasz „feladatát végrehajtsa”. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen és gyorsan tanul meg bizonyos dolgokat. Amint elmúlik egy-egy szenzitív periódus, ez az érzékenység, különös fogékonyság is elmúlik. Ennek következményeképpen a gyermek később már nem tudja elsajátítani azokat a dolgokat, amiket az előző periódusokban kellett volna vagy legalábbis csak nagyon nagy erőfeszítés árán.

Maria Montessori ezeknek az érzékeny periódusoknak a figyelembevételével hozta létre didaktikai eszközeit. Ezért van az, hogy egy 3-6 éves korosztály Montessori termében találunk írást, olvasást és egész komoly számolási műveletek elsajátítását támogató eszközöket. Ez viszont már kicsit az előkészített környezet témája.

Mi jellemzi a gyermek tanulását az érzékeny periódusban?

-tudattalan, természetes módon megy végbe

-megerőltetés nélküli, a gyermek mindent magába szív, mint egy szivacs

-nagy tudásszomj, lelkesedés

-precíz, pontos, részletekre kiterjedő

1. Érzékeny periódus

Ez a periódus a születés pillanatától 6 éves korig tart és két további alperiódusra osztható.

-0-3 éves korig: Ebben az időszakban a felnőtt a gyermek fejlődésére nem tud közvetlen hatást gyakorolni, abban az értelemben, hogy ebben az időszakban kevésbé „fér hozzá” a gyermek lelki, érzelmi és gondolatvilágához.

-3-6 éves korig: Ebben az időszakban a gyermek nagy változásokon megy keresztül, mind szellemileg, lelkileg és fizikailag. Egyre inkább ki tudja fejezni érzelmeit, gondolatait. A felnőtt, a külső környezet nagy hatást gyakorol az ő fejlődésére. Míg a 0-3 éves kor egy „tudattalan teremtő időszak”, addig a 3-6 éves kor már a tudatosabb munkáról szól. A gyermek egyre tudatosabban be tudja magának határolni, hogy éppen mit szeretne csinálni. Hat éves kora fele már képes arra, hogy konkrét célokat tudjon magának kitűzni és kellő kitartással azokat elérni, szükség esetén segítséget kérni (ami szintén egy nagyon fontos dolog!). Egyre nagyobb szerepet kap a közösség szerepe, a szociális kapcsolatok megélése.

Maria Montessori korában az oktatás legfontosabb szakaszának az egyetemi időszakot/ képzést tartották, gondolván, hogy az ember ekkor éri el intelligenciájának csúcsát. Amikor a pszichológia elkezdte mélyebben kutatni az ember fejlődési szakaszait, felfedezték, hogy az emberi fejlődés legfontosabb és legmeghatározóbb időszaka a 0-6 éves korig terjedő időszak. Ebben az időszakban fejlődik a legintenzívebben az emberi intelligencia, a szociális képességek.

A gyermekkor egy teremtő időszak. Világra jön egy csecsemő, akinek az egyetlen eszköze és kommunikációs lehetősége a sírás. Egy év múlva már mindent felismer. Egy csecsemő nem kevés intelligenciával, akaraterővel és tudással jön a világra, melyek napról napra, hónapról hónapra, évről évre folyamatosan bontakoztatják ki önmagukat. Ez a fejlődés és tanulás azonban merőben más és különböző a felnőtt tanulásától. A gyermeket egy belső, megfoghatatlan teremtő erő hajtja. Míg a felnőtt úgy tanul meg valamit, hogy elhatározza mit szeretne és akaraterővel, tudatos módon meg tudja azt tanulni. A gyermek esetében ez egy természetes, tudattalan, ám annál nagyobb erőfeszítéssel járó folyamat.

2. Érzékeny periódus:

Ez a szakasz 6-12 éves korig tart.

Ebben az időszakban nem történnek jelentős változások, összehasonlítva az előző két szakasszal. Lelki szempontból ez egy nyugodt, kiegyensúlyozott. Ez az erő, az egészség és a stabilitás időszaka. Ebben az időszakban három területre irányul a gyermek figyelme: szociális kapcsolatok/ közösség, szociális és morális kérdések (mi a jó és rossz/ helyes-helytelen), az absztrakciós készségek tökéletesítése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a gyermek szeretné a konkrét módon nem megfogható fogalmakat, a világ összefüggéseit megérteni.

3. Érzékeny periódus

Ez a szakasz 12-18 éves korig tart

Ebben a szakaszban a fiatal szintén jelentős testi, lelki és szellemi változásokon megy keresztül. 18 éves korára testileg/ fizikailag érettnek tekinthető. Ez a periódus egy megerőltető szakasz a serdülő fiatal számára. Bizonytalanság, félelem, kételyek jellemzik. Maria Montessori ezt az időszakot „szociális újjászületésnek” nevezte. Nagy igény lép fel a függetlenségre, a felnőttektől való távolság felvételére, annak érdekében, hogy az egyén kifejlessze a saját útját és módját, ahogyan a világgal és a benne élőkkel kapcsolódni szeretne.

4. Érzékeny periódus

Ez a szakasz 18-24 éves korig tart, melyben a fiatal felnőtt átlép a tényleges felnőtt életbe, éretté válik az életre. Ez az identitás kialakításának (határok feszegetése, identitáskeresés) és az éretté válásnak (felelősségvállalás) az időszaka.

Hasonlatok Maria Montessori tollából az érzékeny periódusok érzékeltetésére

A hernyó

A hernyó egy különleges fényérzékenységgel rendelkezik, aminek segítségével megtalálja a faágakon található zsenge leveleket. Ezekből sokat fogyaszt és rövid időn belül pillangóvá fejlődik. Ezt a különös fényérzékenységét pillangóállapotában elveszíti.

A méhcsalád kiválaszt és királynővé nevel egy lárvát

A méhcsaládokban a nőstény méhekből még lárva állapotukban kiválasztják a méhkirálynőt. Őt innentől fogva különleges bánásmódban részesítik, csak méhpempővel táplálják, amelyet a dolgozók kifejezetten neki készítenek. Tehát lárva korától királyi eledelt vesz magához és így fejlődik a család királynőjévé. Arra, hogy egy lárvát királynővé válasszanak, szintén egy szűk periódus áll rendelkezésre, később már nem nevelhető királynővé egyetlen méh sem.

Fényszóró/lámpa

Egy lámpa bevilágít egy bizonyos útszakaszt a fényével. A gyermek is valahogy így van. Egy bizonyos dologra irányul a figyelme. Ez segít neki abban, hogy mire fókuszáljon, mire van szüksége aktuálisan a fejlődéséhez. Természetesen, mint ahogyan ezt feljebb is írtam, ez egy tudattalan folyamat.

Zoknikötés avagy a leesett szem esete

Aki kötött már, az tudja, ha az ember menet közben elejt egy szemet, hiába köt tovább, a végén a leesett szem sorában lebomlik a kötött munka . Ezzel a hasonlattal is azt próbálta meg Maria Montessori elmagyarázni, hogy mit is jelent, ha nem használjuk ki az érzékeny periódusok lehetőségét a gyerekeknél. Minden elszalasztott lehetőség olyan, mint egy lehullott szem, ami után egy hézag marad.

Forrás:

E. M. Standing: Maria Montessori Leben und Werk

Maria Montessori: Das kreative Kind

Michael Klein-Landeck, Tanja Pütz: Montessori-Pädagogik: Einführung in Theorie und Praxis

Noémie d’Esclaibes, Sylvie d’Esclaibes: Erziehen nach Montessori