Mik azok a humán tendenciák?

Olyan emberi tulajdonságok, jellemzők, szükségletek, amik az ember felépítéséhez szükségesek, egészen a halálig.

Az ember különleges természet adta potenciállal rendelkezik. Az ember, az állat és a növények növekedésének ugyanúgy megvannak a természetadta törvényei. Míg az állatokat ösztöneik vezérlik, úgy az embert fejlődése során egyre inkább gondolatai vezérlik.

A különböző állatok sok mindenben rögzített tulajdonságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek. Például egy macska nyávogó hangot ad ki, egy kutya ugató hangot, fordítva viszont nem lehetséges. Sem a kutya, sem a macska nem tud repülni, a madarak viszont igen. Természetesen az ember sem tud repülni és lehetőségeink nekünk is korlátoltak, de lényegesen sokrétűbbek, mint az állatoké. Például ha csak a mozgásformákat nézzük: Tudunk állni, ülni, futni, guggolni, mászni, kúszni stb. Nekünk megvan a szabad akaratunk arra, hogy azt tegyük, amit szeretnénk, míg az állatokat csupán ösztöneik vezérlik.

Ahogyan fentebb írtam az ember is rendelkezik természetadta potenciállal

Egy gyereknek se mondja senki, hogy tapintsa meg a körülötte lévő dolgokat, akár kezével akár a szájával. A kisiskoláskor felé járó gyerekeknek sem az oktatás eredményeképpen esik ki a foguk.

Mindegy a világ mely részén él egy gyermek, adott életkorban ugyanazokkal a szükségletekkel rendelkezik. Montessori megfigyelései alapján a kisgyermek fokozottan igényli a rendet. Nagyon fontos számára, hogy minden ugyanott legyen, hogy egy állandóság vegye körül személyes környezetében, hiszen ő még csak most indul a világ felfedezésére és a rend nagy biztonságot ad neki. A rendhez hozzátartozik egy megszokott napirend is. A „rend” egy kulcsfogalom Montessori pedagógiájában. ez meglátszik már az osztálytermek/csoportszobák elrendezésében is.

Minden ember rendelkezik olyan belső, természetes, tudattalan erőkkel, melyek arra késztetik őt, hogy felépítse és életben tartsa saját magát. Ezek az erők egész életünkben hajtanak minket.

Gyerekektől gyakran halljuk a következő mondatokat: „Egyedül akarom csinálni! Menj el!” Ezeket a mondatokat sok felnőtt félreérti és rosszul kezeli, pedig ez pontosan ezeknek a belső hajtóerőknek a munkája, melyek ösztönösen arra késztetik a gyereket, hogy felépítse saját magát (megismerje környezetét, gyakoroljon és kibontakoztassa saját képességeit).

Pontosan az előbb említett jelenség miatt vált a Montessori pedagógia jelmondatává „A segíts, hogy magam csinálhassam!” c. mondat. Ez a mondat egyébként egy gyerek szájából hangzott el Maria Montessori felé. Így értette meg Montessori is, hogy a gyereknek csak annyit és akkor kell segíteni, amikor neki szüksége van rá. Hadd hozzak erre egy apró, hétköznapi példát. A gyerek szeretne inni a kulacsából. Próbálkozik kinyitni, nagyon szeretné egyedül megoldani ezt a feladatot, de nem sikerül neki. Ekkor mi a legtöbb felnőtt természetes reakciója? Megszánja a gyereket, kinyitja neki az üveget és odaadja a kezébe. Ilyenkor megfosztjuk a gyereket attól a lehetőségtől, hogy megtanulja kinyitni az üveget és lehetséges, hogy legközelebb már meg sem próbálja és mindig odanyújtja nekünk, hogy nyissuk ki.

Tehát minden ember rendelkezik belső, természetadta potenciállal, de csak olyan dolgokat képes megtanulni, amiket környezetében lát. Ezért tartotta Montessori fontosnak az előkészített környezetet, melyről a blogon a későbbiekben részletesebben is lesz szó.

Lássunk pár humán tendenciát a teljesség igénye nélkül:

• Tájékozódás

A gyermeknek szüksége van fogódzókra abban, hogy tájékozódjon a világban. szükség van ésszerű határok felállítására, különben a gyermek frusztrált lesz. Itt jön be az a kritika, ami gyakran illeti a Montessori pedagógiát, miszerint az túlságosan szabados és a Montessori intézményekben azt csinálnak a gyerekek, amit akarnak. Ez nem így van. Montessori is fontosnak tartotta a gyermek számára egyértelmű keretek felállítását, DE ezeken belül kellő szabadságot biztosított az önálló felfedezésre.

Nagyon fontos, ahogyan korábban is említettem, hogy a gyermek környezetében mindennek állandó helye kell, hogy legyen, hogy a gyermek tudjon tájékozódni. Ha valamit kicserélünk a gyermekünket körbevevő környezetben, legyen az intézményi vagy otthoni környezet, ezt mindenképpen meg kell vele beszélni!

• Rend

Az ember minden életszakaszban igényli a rendet, ki kevésbé ki jobban, de igényeljük. Gyermekkorban ez a harmonikus fejlődés nélkülözhetetlen eleme.

Az ember testből, lélekből és szellemből áll. Ebben is felfedezni valami rendezettséget. Montessori elgondolása szerint az embert felépítő három egységnek más-más dolgok jelentik a rendet. A test számára a mozdulatok koordinációja és a mozgáskontroll jelenti a rendet. A lélek számára a társadalom vagy egy adott közösség szabályai adják meg a rend érzését. A szellem számára pedig a környezetből jövő hatások osztályozása adja a rendet. Pl.: Egy gyermek megfigyeli, hogy a környezetében vannak négylábú és kétlábú élőlények. Később társítja a tulajdonságokat az adott élőlényekhez. A kutyának négy lába van, az embernek kettő.

• Felfedezés, feltárás

Nagyon fontos eleme a Montessori pedagógiának, hogy az adott eszközök bemutatása után lehetősége van a gyerekeknek önállóan felfedezni, összehasonlítani, benyomásokat szerezni.

• Kommunikáció

A különböző humán tendenciák nem ugyanolyan intenzitással vannak minden emberben jelen. Ezzel magyarázta Montessori, hogy vannak gyermekek, akik kevesebbet beszélnek, vannak, akik többet, de mindenki igényli a kommunikációt. A kommunikáció három fő formája: a beszéd, az írás és az olvasás.

• Általános aktivitás

Minden gyermek igényli az aktivitást, mely fejlettségének, életszakaszának megfelelően jelenik meg. Ennek oka a mozgáskordináció fejlesztése és a mozgás feletti kontroll megszerzésének a vágya.

• Manipuláció

„A kéz a szellem hangszere.”

A kisgyerekek mindent a kezükbe akarnak venni, hogy megtapasztalhassák az őket körülvevő tárgyak tulajdonságait.

• Munka/tevékenykedés egy meghatározott céllal

-A gyermek munkájának és a felnőtt munkájának összehasonlítása:

„A gyermek munkájának nem külső, hanem belső célja van.”

A felnőtt, ha elkezd valamit, végigviszi, hogy készen legyen az adott munkával feladattal. A gyermek pedig újra és újra elvégez bizonyos tevékenységeket.

• Ismétlés

A gyermekek örömüket lelik egyes tevékenységek gyakori ismétlésében.

• Pontosságra való igény

A gyerekeknek belső igényük van egyes tevékenységek, feladatok pontos elvégzésére, de mozgáskoordinációjuk fejletlensége ezt még nem teszi lehetővé.            

• Absztrakció

A szavak jelentése absztrakt. Emiatt Montessori nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerekek szenzoros tapasztalatokat gyűjtsenek először. Miután megtapasztalták a tárgyak tulajdonságait, azután rendeli hozzá a pedagógus a szót.

• Az önfejlesztés vágya/igénye

A gyermekben két tendencia van: az egyik a tudatosság fejlesztése a környezetben végzett tevékenységen keresztül, a másik pedig a már elért eredmények tökéletesítése és gazdagítása. Ezek a tendenciák azt mutatják, hogy a 3 és 6 év közötti időszak a „konstruktív önmegvalósítás időszaka.

A humán tendenciák jelentősége és célja

-hogy az adott személy felépítse önmagát

-a környezethez való alkalmazkodás

-egy életen át elkísérnek minket

A felnőtt feladata és felelőssége

-a gyermek megfigyelése és környezetének előkészítése

-a gyermek felé mutatott attitűd, hozzáállás

-a gyermek tökéletességre való törekvésének támogatása

-a kutató, felfedező gyermeknek a szabadság biztosítása

-annak a ténynek az elfogadása és folyamatos szem előtt tartása, hogy minden gyermek egy individuum!!!

-annak tiszteletben tartása, hogy minden gyermeknek szüksége van saját tapasztalatok gyűjtésére

Végezetül egy pár idézet Maria Montessoritól:

„Gyöngyöket találunk az osztrigahéjakban, aranyat a sziklában, szenet a föld belsejében, de figyelmen kívül hagyjuk a spirituális csírát, a teremtés ködét, amelyet a gyermek magában tart, amikor a mi világunkba jön, hogy megújítsa az emberiséget.” /Maria Montessori: Das kreative Kind/

„A tény súlya nagy, hogy anélkül, hogy észrevennénk, figyelmen kívül hagyjuk az ember teremtését, és lábbal tiporjuk az Isten által a gyermeknek adott kincseket; mert ott van az erkölcsi és szellemi értékek forrása, amelyek az egész világot magasabb szintre emelhetik.” /Maria Montessori: Das kreative Kind/