Van-e tanmenet a Montessori pedagógiában?
A napokban Dr. Kurucz Rózsa: Montessori pedagógia című könyve került a kezembe, amiben az egyik fejezet különösen megfogott. Habár blogomon még nem értem végig a Montessori eszközök óvodás korosztályra szóló bemutatásán, mégis úgy gondoltam megírom most ezt a bejegyzést, a kép majd később úgyis összeáll a blogon olvasható cikkekből.
Amikor próbálom röviden összefoglalni a Montessori pedagógia lényegét, sokszor nem értik, hogy ha a gyerekek a Montessori intézményekben maguknak választhatnak tevékenységet, akkor mégis hogy haladnak előre, hogy szereznek tudást. Megértem, hogy ebbe nehéz belehelyezkedni, mert legtöbbünk a hagyományos iskolarendszerben szocializálódott, ahol egységes elvárásoknak kellett megfelelnünk. A Montessori szemlélet adta szabadság pedig furcsa, szokatlan és valljuk be, néha ijesztő és számos kérdést vethet fel bennünk.
A következőkben Dr. Kurucz Rózsa gondolatai alapján próbálom összefoglalni, hogyan is tanulnak a gyerekek a Montessori intézményekben, annak ellenére, hogy nincsen olyan értelemben vett tananyag, mint más intézményekben. Itt az óvodai és az iskolai rendszer erősen összefügg, egymásnak a folytatásai. Ha egy gyerek Montessori óvodába jár, majd Montessori iskolában kezdi meg az elsőt, lehetősége van onnan folytatni a tanulást, ahol óvodában korában abbahagyta. A Montessori eszközök nagy része megtalálható mind az óvodákban, mind az iskolákban. Ez egyrészt azért van, hogy tényleg lehetőség legyen az átmenetre és a saját tempóban való tanulásra, másrészt vannak eszközök, amik újra és újra előkerülnek, lehetőséget adva újabb és mélyebb tartalmak felfedezésére egy témán belül. Például az egyes földrészekhez tartozó kirakók óvodás korban inkább az érzékszervek fejlesztésére szolgálnak. Nem cél az, hogy a gyerekek minden országot és fővárosukat be tudják azonosítani, de a rakosgatás által annyira otthonossá válik számukra a téma, hogy később az iskolában már észrevétlenül a „kezükben van” az országok és fővárosuk elhelyezkedése. (Érdekesség, hogy az egyes kirakórészek/országok fogantyúja, mindig az adott ország fővárosának a helyén van.)
Tanmenet kontra Montessori szemlélet
Mi is gyakorlatilag egy tanmenet? A tanmenet a tananyagot logikus szempontok alapján próbálja sorrendbe rakni és időrendbe sorakoztatni. A tanmenet mindenkire egységesen érvényes, mindenkinek ugyanabban az időben van egy adott tananyag bemutatva és mindenkitől ugyanakkor van számonkérve.
Ezzel szemben a Montessori szemlélet a gyermek fejlődési üteméhez igazodik. Maria Montessori nagyon sok megfigyelést tett a gyermekekről. Orvosként nagy tudása volt a gyermekek idegrendszeri fejlődéséről és mindez nagy hatást gyakorolt didaktikai rendszerének felépítésére. Amit nagyon szeretek a Montessori pedagógiában, az a logikus felépítettsége. Újra és újra rácsodálkozom mennyire össze van rakva. Szeretem, ahogy ebben az irányzatban a didaktika struktúráltsága mennyire kéz a kézben jár a gyermekek szabad eszközválasztásával. Míg a tanmenetnél az időrendi sorrend a fontos, itt a fejlődés fokozatai, melynek időbeli megnyilvánulásai egyénenként változóak.
A Montessori óvoda és iskola is rendelkezik egyfajta tanmenettel, csak az anyagot nem időben sorakoztatja, nem osztályokra vagy órákra különítve dolgozza fel, hanem fejlődési szempontok szerint csoportosítja. Azt írja le, hogy milyen fejlettségi szinten, milyen munkák elvégzésére képes egy gyerek/ tanuló. Itt vannak természetesen általános jellemzők, hogy a gyermekek mely életkorban mire fogékonyak különösen, de ezen belül szabadságot hagy az egyéni fejlődési, érési ütemnek. Tiszteletben tartja azt, hogy minden ember fejlődési üteme más. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy Montessori pedagógus ismeri a Maria Montessori által megfigyelt és leírt érzékeny periódusokat, melyek egy-egy életkorra vonatkoznak és figyeli az adott gyereket, hogy mikor jön el neki az a pillanat, amikor megfelelően érett az adott tartalomra és akkor kínálja fel neki a jól felépített, struktúrált, egymásra épített didaktikai rendszerből a megfelelő eszközt.
A fejlődésben van egy sajátos mozzanat, mely megváltoztatja a gyermek viselkedését és megnyilvánulásait. A külvilág behatásaitól függetlenül egy lelki történés folyamányaként gyarapítja a gyermek a képességeit.
Dr. Kurucz Rózsa az írás és az olvasás tanításán keresztül próbálta meg szemléltetni a különbséget a hagyományos tanmenet és a Montessori szemlélet között. Míg a hagyományos iskolákban legtöbbször egyszerre, egymással párhuzamosan tanítják az írást és az olvasást a Montessori pedagógiában ez lépésekre van bontva. A betűk tanítása már óvodában elkezdődik, mert Montessori megfigyelései szerint a gyermekek ekkor a legfogékonyabbak a nyelvi és érzékszervi ingerekre. Ezért kezdődik az írástanítás a dörzsapírbetűk bevezetésével. Itt érzékszervi ingereken keresztül társítják a hangot a betűhöz. Ez még nem jelenti azt, hogy képesek összeolvasni! Vannak gyerekek, akik már néhány betű ismeretekor képesek a betűk összeolvasására, míg mások ismerik az egész ABC-t, de még nincs meg a képességük a betűk összeolvasására. És itt például megmutatkozik a Montessori pedagógia rugalmassága. Megfigyelem pedagógusként a gyereket és képességei alapján haladok. Egyes gyerekek párhuzamosan tanulják az ABC betűit és raknak ki szavakat a mozgatható ABC betűivel. Más gyerekekkel végigvesszük először az ABC betűit és ez idő alatt van ideje beérni a többi képességnek is, melyek a szavak képzéséhez, betűk összeolvasásához kellenek. A nehézségek halmozása helyett, a nehézségek izolálása a jellemző.
Összegzés
A Montessori pedagógiában tehát a didaktikai eszközökben, használatuk módjában és egymásutánjában rejlik a tananyag. Ez szolgálja a tanmenetet, mely minden egyes fejlődési üteméhez igazodhat. A foglalkozás egyéni és hiányzik belőle az időbeli tényező. Az eszközök a tanterem berendezéséhez tartoznak. Azok nem a pedagógus szemléltetőeszközei, hanem arra való, hogy a gyerekek dolgozzanak velük, mindaddig, amíg gyakorolni valót találnak rajta.
„Ez tehát nem azt jelenti, hogy a gyermekek a Montessori iskolában teljesen azt csinálhatnak, amit akarnak, hanem azt, hogy hogy a Montessori iskolában megtanulják azt, hogyan lehet a saját érdeklődésüktől vezérelve, önállóan, értelmes feladatokat végrehajtani.”
/Dr. Kurucz Rózsa/
(Az idézet természetesen az óvodákra is jellemző.)
A Montessori szemlélet tehát igyekszik a gyerek megnyilvánulásait olyan utakra irányítani, ahol képességei fejlődhetnek. Ezek a fokozatok pedig nem egy óra keretében, hanem heteken, hónapokon belül valósulnak meg. Pedagógusként, mint egy katalizátor, be kell indítani a folyamatot, majd megy minden tovább. Onnantól kezdve figyelnünk kell a gyereket és tiszteletet adni egyéni fejlődési tempójának.
Remélem sikerült egy lépéssel közelebb vinnem minden olvasót a a Montessori pedagógia szemléletéhez, rendszeréhez, gondolkodásmódjához.
